html templates
Mobirise

Bemutatkozunk

Meleget hozunk otthonába

Szeretném, ha minél többen megismernék a téglakályhát, tömegkályhát és beköltözne otthonainkba is.  Magyarországon nem ismeretlen fogalom a téglakályha, hiszen nagyon-nagyon régóta építenek téglából, cserépből, vályogból kályhát, kemencét.

Kapcsolat

Név:

Szvetkovics Andrea

Telefon:

+36 30 444 86 99

E-mail:

tomegkalyha@citromail.hu


Tisztelt Látogató!

Szeretném, ha minél többen megismernénk a téglakályhát, tömegkályhát és beköltözne a magyarországi otthonainkba is. MASONRY HEATER. Szó szerint azt jelenti falazott fűtő (berendezés). Egyszerűen téglakályha. Az eredeti magyar fordítás sajnos téves volt, és így került a médiába, írott anyagokba, és így lett belőle "tömegkályha". Amennyiben a kályha anyaga falazat, tehát téglatömeg így elfogadható a név. Magyarországon nem ismeretlen fogalom a téglakályha hiszen nagyon-nagyon régóta építenek téglából,cserépből,vályogból kályhát, kemencét. A magyar kályhás szakirodalom is megkülönbözteti a könnyű, fél-nehéz és a nehéz kályhákat. Európa, illetve a világ más részein nem csak a tömeg, hanem a működési elv szerint is osztályozzák a kályhákat. A hőtárolás, és az égés hatékonysága, a tüzelőanyag maximális kihasználása, minden tüzelőberendezés tervezésénél ez a cél. A jól megépített téglakályha ebből a legtöbbet nyújtja, és nincs külső energiaforrás igénye (pl.:áram,gáz,viz), ezért a legjobb fatüzelésű fűtőberendezés mindenütt, ahol lehet pár hideg hónappal számolni. Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság. Ennek oka a hatékony égés, nagy hőtárolótömeg . A hatékony égés nagyon fontos, mert a fából kiszabaduló gázok nemcsak az elsődleges tűztérben égnek el . Ezért tisztább,és magasabb hőfokú az égés. Ezeket a kályhák tartósak, ennek egyik oka az építési mód , a másik pedig a tiszta égés, nincs károsító savas kicsapódás, füstlerakódás. 80-85%-os a hatásfok, komoly mérésekkel alátámasztva! Száraz fa esetében kb 200-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy átlagos cserépkályhában. Képzeljünk el egy olyan kályhát, ami 2 vagy 2.5t tömegű, hatalmas hőtároló képességű, tisztán égeti el a fát, építése munkaigényes, de 5-6 nap alatt megépíthető, a benne felhasznált anyagok Magyarországon beszerezhetők.


Egyszerre kb.12-15 kg fa fér bele,mert ekkora a tűztér. Viszont újra és újra rárakni nem kell, a konstrukcióból kifolyólag. Leghamarabb 8-10 óra elteltével, de ha ez szükséges, már tényleg hideg van kint. Tudnunk kell, a kályháról leírtak csak akkor igazak, ha száraz! tűzifával fűtünk. Amiért jól működik, az a megtervezett konstrukció, pontos méretezés, jó minőségű tűztér anyagok (samott tégla), dilatáció kialakítása, megfelelő tömítés a belső mag, és a burkolat között, a levegő megfelelő helyen, megfelelő mennyiségben történő adagolása.
Dániában a vikingeknek tulajdonítják a contraflow kályha kialakulását amit el is felejtettek,és a mai korban, a mai elvárások alapján újraélesztik, újraértelmezik a hagyományt. Oroszországban bell (harang) típusú kályhákat építenek. Finnországban duplafalú nagytömegű contraflow rendszerű kályhákat építenek. Észak-Amerikában mind a három típust ismerik, építik. Nálunk hagyományosan a kemence terjedt el, ami egyszerű, és tegyük hozzá remek harang konstrukció, és a cserépkályha ami általában füstjáratos kályha. Javaslatom szerint hagyományos építésű falazat és régi nyílászárók figyelembevételével egy kályha önálló fűtésként, max.30m2 átlag 2,8m magas lakás/helység fűtésére való, Lehet természetesen ennél lényegesen nagyobb légtér fűtésére is ajánlani,de inkább kiegészítő fűtésként, illetve jó hőszigetelés mellett és jó nyílászárokkal ellátott lakásokra gondolhatunk....Ma már készülnek építési tervek eleve figyelembe véve ezt a típust. Különben az itthon is megrendelhető finn fa-és rönkházak eleve erre épülnek,de a Mo-i rajzokon kandallóként magyarázzák. Finnországban a készülő lakóházak 70%-ban kizárólagos fűtésként,vagy alternatív megoldásként beépítésre kerül. Amennyiben tagolt a lakás, két fal közé is beépíthető. Előnyei között szerepel a 12-24h egyenletes hőtartás, minimális hamu (1-2 hetente kell kiüríteni).Tehát tiszta,nincs por, szemét. Az üvegajtóval meg van a kandallóhatás, és a sütő is jól kihasználható. Ha komolyan gondolkozunk a megépíttetésén, gondoljuk át a következőket: Elsősorban egyterű lakások,lakás részek,nagy egybefüggő közösségi terek fűtésére való. Tömege igen nagy, 1.8 - 2.5 tonna, tehát az alapnak ezt a tömeget viselni-e kell. Ezt érdemes előre figyelembe venni, vagy a már meglevő alapot megvizsgáltatni. Feltétlen fontos megemlítenünk, ha pinceszint, alsóbb emelet van a megépítendő kályha alatt feltétlen egyeztessünk statikussal. Ezt a tipusú kályhát szerencsés, ha minél jobban a fűteni kívánt tér közepén helyezzük el, mert így a legegyenletesebb a hő terjedése, a melegérzet. Téglatestként képzeljük el, Kb. 1.1m x 1.1m alapot számítsunk kb. 1.9m magassággal. Körülötte el kell férnünk...
A kályha és a kémény között építhetünk egy fekvő füstjáratot, (fűtött padkát), de vegyük figyelembe a kályhánk jól hasznosít, tehát már eleve - más típusokhoz képest- lényegesen kisebb a kályhából kilépő gázok hőmérséklete. Ha tovább hűtjük a padkával, már pontos tervezést igényel, hogy a helyi viszonyok: ház , kémény térbeli elhelyezkedése és keresztmetszete, magassága , milyen hosszú fekvőjáratot tesz lehetővé. Ezt általánosságban leírni nem lehet, nem szabad. A tömegkályha a magyar szabványok szerint épített hagyományos, gravitációs kéményhez csatlakoztatható, ajánlott belső kémény keresztmetszet jó ha 18cm,ha ennél kisebb mindig a helyszínen kell dönteni az építésről. Kiegészítés: ha most építünk kéményt, mindenképpen tájékozódjunk a helyi hatóságoknál, mert jelenleg az újonnan téglából épített kéményt nem, vagy nehezen lehet engedélyeztetni. Természetesen a már megépült, engedélyezett kéményekkel semmi probléma nincs. Kéményeinket biztonsági okokból rendszeresen ellenőriztessük.
A kályha működéséről:
A kályha két részből áll:
1.Belső mag Anyaga samott tégla. Kiválasztásánál fontos szempont a hőlökésállóság! Magyarul bírnia kell a hirtelen felmelegedő, aztán visszahűlő periódusokat. A beépítéshez használhatjuk a megszokott, egyébként is kályhaépítéshez használandó habarcsokat.,ezek általában 1200c fokig hőállóak Nem szabad alkalmazni a mészhabarcsokat!
2.Külső falazat ez az amit látunk egyszerű tégla falazat,aminek kötéséhez használhatunk agyag vagy egyéb kályhás habarcsot. A téglát hagyhatjuk nyersen (rusztikus), vagy a kandallóknál megszokott módon burkolhatjuk. Ajánlható a régi típusú bontott téglák használatát: egyrészt költségkímélő, dekoratív ill. jó a hővezető képességük. Lehet lapjára fektetett fal, vagy állított téglával építve. A tégla kiválasztása: Tömör jól csengő téglát válasszunk, fontos hogy a téglák azonos méretűek legyenek, és vastagságuk is hasonló legyen. Felépítése után az oldalán, a belső mag és a külső burkolat között elegendő hely kerül kialakításra a füst elvezetéséhez. Nyilvánvaló, a belső mag, és a külső burkolat nem összeépíthető, dilatálni kell. Fontos a jó minőségű ajtó:
-tűztérajtó 1 db
-sütőajtó 1 db, a sütőajtó beépítése  elhagyható
-a füstjáratok tisztítónyílásához  tisztítóajtó, száma a kialakitástól függ
-hamuzó ajtó 1 db
-hamu rostély
-füstelzáró vasalat


Hogyan működik ?
A tűztérbe a SZÁRAZ hasábfákat bepakoljuk. Kb 10-12 kg fog beleférni.  A fa intenzíven ég, hamuzóajtót szabadon kell hagyni. A begyúló fagázok intenzív, gyönyörű fényei szép látványt nyújtanak.
Miután teljesen leégett a tűz, elzárhatjuk a hamuzóajtót, ill. füstelzárót a kémény felé. Fontos a 12-24 órás periódus a tüzelés szempontjából. Kályhánkat azért építjük samottból, téglából, hogy biztosítsuk a hőtárolását, a lassú visszahűlését. Lomha nagy tömeg, lassan melegszik fel, de lassú a visszahűlés is. Folyamatosan langyosnak, melegnek érezzük az oldalait. Még egy fontos szempont! Mivel tökéletes az égés minimális a hamu, nincs szemét, por, ami a saját és gyerekeink szempontjából sem mindegy.





Képek munkáinkból


Egy korábbi cikk rólunk:


Viking kályhaépítő műhely Etén


Magyarországon először rendeznek tanfolyamot és bemutatót a vikingeknek tulajdonított dán téglakályha építéséből a Komárom-Esztergom megyei Etén. 


"A táborban egy héten át 18 érdeklődő csapatmunkával épített fel két kályhát, közülük az egyik ősztől az etei általános iskola tantermeit fűti majd. A tábor résztvevői Dániából, Japánból, Szlovákiából, Romániából és Magyarországról érkeztek. Vannak közöttük mérnökök és kőművesek, jó értelemben mindannyian a környezettudatos fűtés megszállottjai" - mondta el az MTI-nek az ötletgazda, Szvetkovics Andrea.
A dán téglakályha az egyik leghatékonyabb megoldás 50-70 négyzetméteres légterek fűtésére. A kályha legfontosabb tulajdonsága a takarékosság, az égéstér fölött utánégető kamra található. Itt gyulladnak meg a fából kiszabaduló gázok, ettől tisztább, és magasabb hőfokú az égés.
A még meleg füstöt visszavezetik a kályha falába, ezzel is növelve a hőleadást, az utánégető kamrát pedig kiválóan lehet sütőnek használni. A kályha 2-2,5 tonnás tömege hosszú ideig tárolja a hőt, de külső oldalai nem hevülnek fel veszélyesen, ezért gyermekek közelében is elhelyezhető.
A dán téglakályha építésének a legismertebb mestere Lars Helbro, aki igyekszik minél egyszerűbben létrehozni a kályháit. A tábor lakói az etei általános iskola két tanterme közé építették fel a mintakályhát, a fatüzelésű építménnyel csökkentő az intézmény fűtésköltsége.
A gyermekek a kályhán keresztül megismerik a fatüzelést, megtanulják becsülni az erdőt, bevonhatók az erdőgondozásba, a facsemete ültetésbe és hulladékgyűjtésbe - tette hozzá Szvetkovics Andrea.

Képek az Etei táborból


A Dán kályha


Az utóbbi cikkben általánosságban írtam a tömegkályháról. Ebben a cikkben személyes tapasztalataimat osztom meg önökkel a dán típusú tömegkályháról amit Lars Helbro épített először Magyarországon és utána önálló életre kelt itthon. Istenítik, szidják, elvét még most is csak kevesen  értik. 2006 telén saját házunkba kerestem "a legjobb kályhát" így találtam a tömegkályhára és Helbrora. A dán épitő abban az időszakban nem oktatott, de felajánlotta, ha összeszedjük a tiszteletdíját, tart egy tanfolyamot Magyarországon. Ete, akkori lakhelyünk önkormányzata, a RATH és vele Libik András, és nem utolsó sorban 20 résztvevő lehetővé tette, hogy az első ilyen kályha Etén az iskolában felépüljön, működjön. Helbro tapasztalati tények, illetve laborkísérletek alapján tökéletesítette a modelljét. Az általa épített kályhát belülről kifelé méretezte, ragaszkodott bizonyos méretekhez és ezt kellett átültetni a magyar viszonyok közé. Érdekesség, hogy ő a sima téglát Kínából hozatja, nem is értette, hogy nálunk ilyen egyszerűen beszerezhető. Tengeri homokot akart, na ez nálunk nincs. De kompromisszumok születtek és elindult az építés.
Az iskolaiban két tanterem közé került, igy hátrafelé hosszabb lett, a háta is fűt. A kályha tűztere samott tégla, külburkolata egyszerű égetett tégla. Az égetett tégla lehet bontott tisztított is.  Az építés első fázisában kialakítottuk a hamuteret, tisztító nyílásokat, a füstelvezetést, a tűzrácsot samottból levágva.(Sajnos ezek a vágott elemek elpattantak, ma már öntöttvas rácsokat használunk.)
A tűztérajtó alatt ujjnyi magasságú, teljes ajtó szélességű levegőnyílást hagyott, ami megoldja a tűztér plusz levegőigényét és azt a fontos feladatot, hogy az ajtó nem kormosodik, hisz a beömlő levegő folyamatosan mossa. Sajnos ez sem maradt meg a magyarországi gyakorlatban- legalábbis nálam, mert a háztulajdonosok meglátva a rést, építési hibára gyanakodnak, illetve a kályhára, mint zárt egységre tudnak gondolni, amin nem lehet lyuk, vagy rés. A plusz levegőt így másképp kellett megoldani.
<
Az etei építés a tűztérrel folytatódott, majd elértük a felső kamra aljának magasságát.
A külburkolatot is párhuzamosan építjük.
Az ajtók köré kőzetgyapotot rakott. Mi ezt már nem használjuk, vannak korszerűbb anyagok. A dilatációt mindenképp meg kell oldani. Helbro az ajtókat a tűztérhez rögzítette, a piros téglás burkolathoz kőzetgyapottal csatlakoztak. Helbro boltívet rak az ajtók fölé. A boltív adja a rugalmasságot a belső tűztér és a külső burkolat hőmozgása között. Sajnos a boltív ebben az esetben gyakran megreped.  Helbro bemutatta a felső égőtér kialakítását, illetve a védjegyévé vélt kiégőnek a szerkesztését.
Helbro leegyszerűsítette az általa tanult finn típusú, dupla külső falú kályhát. Az ő nagyszerű felismerése abban rejlik, hogy a füstöt  örvénylésre kell kényszeríteni, hogy a forgó füstgázok megfelelő hőmérséklet mellett kiéghessenek. A kiégett hűlő gázok oldalra sodródnak, nem vesznek részt az áramlásban. Tehát az ő elgondolása szerint, ha a füstgáz nem tud felfelé eltávozni, akkor örvénylésbe kezd, amihez ha oldalt nyílást csinálunk, a kihűlő füstgázok azon kiáramlanak. A füst mindig körkörösen csavarodva áramlik, tehát a kiömlő nyílás is mindjobban körszerű kell, hogy legyen. A felső égőtérből kilépő füst meg mindig rendkívül meleg, hogy ne terheljük a kályha épített külső burkolatát ekkora szúró hővel a kiömlő nyílásnak tölcsérszerűen szélesednie kell. Tulajdonképpen ilyen egyszerű az elv, de mint minden nagyszerű dolgot, ezt is meg kellett valakinek csinálni. Az elv ismertetésén túl meg kell szerkeszteni, jól kell elhelyezni. A kamra lezárásához egy máig alkalmazott módszert mutatott.
A külső burkolatot is felépítettük a megfelelő magasságra. A lezárást ő bonyolult módon, megint kőzetgyapot igénybevételével oldotta meg. A kőzetgyapotot elhagyni, ma már cserépfedéssel készülnek a kályhák. Az ő "mozgó" teteje arra szolgál, hogy megelőzze a kályharobbanást, mert így "böffen" egy nagyot a kályha, de nem reped szét. Ez valós probléma mivel ha kályhák elzárhatóak,  a le nem égett kályhára rátolt elzáró retesz okozhat gázosodást és sajnos robbanást..



Árak - munkadíjak





Ajánlatkérés

A* jelzett mezők kitöltendők!

Címünk:                     

Vállakozás
Csesznek.
Magyarország                  

Kapcsolat:

Szvetkovics Andrea
Telefon: +36 30 444 8699



Info: